SEMMELWEISRŐL

Semmelweis Ignác – Múzeumunk névadója

Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) valószínűleg az egyik legismertebb magyar, de mindenképpen a legismertebb magyar orvos. Intézetünk 1965 óta viseli nevét, s ezt a nevet vette fel 1972-ben a Budapesti Orvosegyetem is. Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott prevenció adta, amelynek során egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel; illetve az angol Lister antiszeptikus műtétvezetési gyakorlatának kialakítása során alkalmazták először a gyakorlatban – másutt. A budai Tabánból származó, Bécsben tanuló és dolgozó, majd Pestre visszatérő Semmelweis ezzel a felfedezésével a modern nyugati medicina fejlődésének egyik kulcsfigurája lett. Az alábbiakban megtalálja a legfontosabb információkat Semmelweis életéről, működéséről, s az Intézetünk birtokában lévő eredeti Semmelweis dokumentumok, tárgyak digitalizált fényképeit és leírását, valamint néhány műtárgyat Semmelweis emlékének művészi megörökítéséből.

Semmelweis életútja

1818. július 1. – Ignác Fülöp megszületik a Meindl házban (Apród utca 1-3.) a hienc származású Semmelweis József (1778-1846) kiskereskedő és a sváb Müller Terézia gyermekeként.

1823 – A család saját házba költözik az Apród utca 6 – ba, ahol Semmelweis József továbbra is Fehér Elefánt nevű fűszerboltjából él.

1829 – Megkezdi tanulmányait várbeli római katolikus Egyetemi Gimnáziumban.

1835 – Befejezi gimnáziumi tanulmányait és beiratkozik a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára.

1837 – Beiratkozik a Bécsi Egyetem Jogi Karára. Ugyanebben az évben(?) átiratkozik az Orvosi Karra.

1838 – Visszatér Pest-Budára a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karára.

1840 – Visszatér a Bécsi Egyetem Orvosi Karára.

1844 – Orvosdoktori diplomát szerez Bécsben botanikai doktori értekezésével: Tractatus de Vita Plantarum.

1844 – Sebész-, és szülészmesteri oklevelet szerez.

1844-1846 – Továbblátogatja Skoda belgyógyászati előadásait, és Karl von Rokitansky boncolási gyakorlatait és patológiai előadásait. Megpályázza a tanársegédi állást Klein professzor Szülészeti Klinikáján az Allgemeines Krankenhaus-ban.

1846 – Elnyeri a tanársegédi állást Klein mellett. Néhány hónappal később Breit orvostanár, akinek helyére korábban Semmelweiset felvették, visszatér, s Semmelweis elveszti állását. Angol nyelvórákat vesz, és az Írországba (Dublin) távozás gondolata foglalkoztatja.

1846(?) – Visszahelyezik állásába, mivel Breit a Tübingeni Egyetem szülészeti tanszékének élére kerül.

1847. március – Néhány hétre barátaival Velencébe utazik pihenni. Távolléte idején Bécsben meghal barátja, Kolletschka, a kórbonctan tanára. Semmelweis visszatérte után megnézi Kolletscka boncolásának jegyzőkönyvét. Rájön, hogy az a betegség, amely Kolletska halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismeri, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. Világossá válik számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között.

1847. május – Több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választja fertőtlenítőszernek. Kötelezi az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra.

1847. október – Kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is.

1848 – A gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lesz, mint a bábákén.

1848. tavasz – Semmelweis több társával együtt tagja lesz a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának.

1849. március 20. – Semmelweis tanársegédi megbízatása lejár.

1850. február 9. – Egyetemi magántanárságért folyamodik kérve, hogy hullákon és „fantom”-okon (demonstrációs bábukon) demonstrálhasson.

1850. március 15. – Rokitansky elnöklete mellett előadást tart a bécsi Orvosegyesületben a gyermekágyi lázról.

1850. május 9. – Ismét egyetemi magántanárságért folyamodik immár abba is beleegyezve, ha a „hullakérdés rendezéséig” csak bábon oktathat.

1850. október 10. – Kinevezik egyetemi magántanárrá azzal a megszorítással, hogy a demonstrációit és a gyakorlatokat bábon kell végeznie.

1850. október – Váratlanul elhagyja Bécset és visszatér Pestre.

1851 – Tiszteletbeli főorvosként átveszi a Rókus-kórház szülészeti osztályát.

1855 – A pesti egyetemen kinevezik az elméleti és gyakorlati szülészet tanárává.

1857 – A zürichi egyetem meghívja tanárnak, a meghívást visszautasítja.

Barátja, Markusovszky Lajos biztatására megkezdi szakirodalmi tevékenységét a gyermekágyi lázról az ez évben induló és Markusovszky által szerkesztett Orvosi Hetilapban. Leköszön a Rókus-kórház szülészeti osztályának éléről. Hat évig tartó munkásságával 0,85 %-ra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhaltak arányát. Házasságot köt Weidenhofer Máriával. Később összesen öt gyerekük született, de közülük csak három érte meg a felnőttkort, és csak egynek maradtak utódai.

1860 – 1861-es évszámmal megjelenik német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése).

1861 – Első – német nyelvű – nyílt levelének megjelenése.

1862 – Második – német nyelvű – nyílt levelének megjelenése.

1865. július közepe – Magatartásában az elmezavar jelei mutatkoznak.

1865. július 31. – A bécsi elmegyógyintézetbe zárják.

1865. augusztus 13. – Vérmérgezésben meghal.

Semmelweis gyűjtemény

Intézetünk a nyugati, az európai és a magyar orvosi múlt emlékeinek gyűjtése és feltárása mellett kiemelt figyelmet fordít Semmelweis szellemi és tárgyi hagyatékának, valamint a vele kapcsolatos, róla szóló művek, s az őt értékelő tudományos és művészi alkotások összegyűjtésére.

Az alábbi válogatás elsősorban a múzeumi, levéltári és könyvtári gyűjteményeinkben lévő Semmelweishez köthető tárgyakat és dokumentumokat mutatja be, rövid leírásukkal, és egy-egy fotóval illusztrálva.
Teljességre törekedtünk, hiszen a gyűjteményeinkben lévő Semmelweis hagyaték digitális formában teljes egészében bemutatható.

Orvostörténeti szempontból hasonlóan lényeges szerepet töltenek be azok a tárgyak, műtárgyak és dokumentumok, amelyek Semmelweis alakját a későbbi korok értelmezésében mutatják be, hiszen arra adnak választ, hogy egy-egy korszak hogyan látta alakját, hogyan teljesítményét, s mi módon kötődött hozzá. Ennél a gyűjteményi típusnál terjedelmi okokból erős válogatást érvényesítettünk.

Semmelweis Ignác publikációi

1844

Tractatus de vita plantarum. Dissertatio inauguralis. (Vindobonae, 1844 Ueberreuter) 30, 1. p.

1857
„Über einen seltenen Fall von sackartiger Ausbuchtung des schwangeren Gebärmutterhaltes” – Wiener Medizinische Wochenschrift. 1857. 2. sz. 25-26 hasáb

1858
„A gyermekágyi láz kórok-tana” – Orvosi Hetilap, 1858. 1. sz. 1-5 has. 2. sz. 17-21 has., 5. sz. 65-69. has., 6. sz. 81-84. has., 21. sz. 321-326. has., 22. sz. 337-342. has., 23. sz. 353-359. has.

1860
„A gyermekágyi láz fölötti véleménykülönbség köztem s az angol orvosok között” – Orvosi Hetilap, 1860. 44. sz. 849-851. has., 45. sz. 873-876. has., 46. sz. 889-893. has., 47. sz. 913-915. has.

1861
Semmelweis Ignácz: Utasítvány a pesti m. k. egyetemi, szülészeti kórodán tanuló és tanulónők részére, a gyermek ágyi-láz elhárítása végett. Pest, 1861.

1861
Die Aetiologiae, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers. Von Ignaz Philipp Semmelweis, Dr. der Medizin und Chirurgie Magister der Gerburtshilfe, o.ö. Professor der theoretischen und practischen Gerburtshilfe an der kön. Ung. Universität zu Pest etc. etc. (Pest, Wien und Leipzig, 1861.) C.A. Hartleben’s Verlags-Expedition. VI. 554 p.

– Miheztartási rendszabályok a pesti kir. magyar tudomány-egyetem szülészeti klinikáján a gyakorlati szülészet tanulói és bábanövendékei részére, a gyermekágyi láz elhárítása végett. Pest, 1861. május 27-én. (Ugyanaz németül: Verhaltungsregeln für die Schüler und die Schülerinnen der praktischen Geburtshilfe an der geburtshilflichen Klinik der kön. ung. Universität zu Pest, zur Verhütung des Kindbettfiebers. Pest, den 27. Mai, 1861)

– Zwei offene Briefe an Dr. J. Späth, Professor der Gerburthshilfe an der k.k. Josef-Akademie in Wien, und an Hofrath Dr. F.W. Scanzoni Professor der Geburtshilfe zu Würzburg (Pest, 1861, Emich) 21. p.

– Két nyílt levél Spaeth J. dr.-hoz a szülészet tanárához a bécsi cs.k. József Akadémián és Scanzoni F.W. dr. udvari tanácsoshoz a szülészet tanárához Würtzburgban (Pest, Emich Gusztáv kiadása, 1861) 14 p.

– Zwei offene Briefe an Hofrath Dr. Eduard Casp. Jac. v. Siebold, Professor der Gerburtshilfe zu Göttingen, und an Hofrath Dr. F.W. Scanzoni Professor der Geburtshilfe zu Würzburg (Ofen, 1861 Hartleben) 40 p.

– Két nyílt levél Siebold Edeudvari tanácsoshoz a szülészet tanára Göttingenben és Scanzoni F.W. dr. udvari tanácsoshoz a szülészet tanárához Würtzburgban. (Pest, Emich Gusztáv kiadása, 1861) 25 p.

– „Méhrostdag (Uterus fibroid) kiírtása és újra termődése; rendes lefolyású terhesség” – Orvosi Hetilap 1861. 15. sz. 286-287 has.

– Nyílt levél a szülészet összes tanáraihoz (Buda, Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 1861) 65 p.

1862
Offener Brief an sämmtliche Professoren Geburtshilfe. Ofen, aus der k.u. Universitäts-Buchdruckerei. (Ofen, 1862) 92. p.

1863
„A sz.-pétervári orvosegylet a gyermekágyi láz oktanáról és védkezeléséről” – Orvosi Hetilap, 1863. 6. sz. 105-110 has., 7. sz. 126-130. has., 9. sz. 165-169. has., 11. sz. 206-210. has., 13. sz. 250-253. has.

1864
„Hét hónapos terhesség, rendkívüli nagyságú rostos méhpöfeteg mellett” – Orvosi Hetilap. Melléklet. Nő- és gyermekgyógyászat, 1864. 2. sz. 12-13 has.

„Az ivarvérzések körüli régibb és újabb elméletek” – Orvosi Hetilap. Melléklet. Nő és gyermekgyógyászat, 1864. 2. sz. 9-12. has. 3. sz. 17-20 has.

„Az ivarvérzés és ennek rendellenességei” – Orvosi Hetilap. Melléklet. Nő- és gyermekgyógyászat, 1864. 5. sz. 41-43. has., 6.sz. 49-52. has., 7. sz. 57-59. has., 8. sz.65-67. has., 9. sz. 73-76. has., 10. sz. 81-83. has., 11. sz. 89-94. has., 12. sz. 102-106. has.

A m. k. Tudomány-Egyetem orvsotanári könyvtár jegyzéke 1-2 r. (Pest, 1864., Emich) 156, 176.p.

1865
„A petefészektömlők (Ovarienkysten) műtéti kezelése” – Orvosi Hetilap. Melléklet. Nő- és gyermekgyógyászat. 1865. 2. sz. 9-10. has., 3. sz. 17-20. has., 4. sz. 25-28. has., 5. sz. 33-35 has., 6. sz. 41-43.has.