HOGYAN LEGYEK TUDÓS?

_DSC4782Beszélgetés Szabó Sándor kaliforniai professzorral

A Semmelweis Múzeum középiskolásoknak szóló sorozatában a tudományos élet nemzetközileg is elismert szereplői saját életükkel, karrierükkel keltik fel az érdeklődést a természettudományos pálya iránt. Most olyan professzor érkezik a múzeumba az Egyesült Államokból, akinek Selye Jánossal közösen készült fotója meghatározó eleme a SOM időszaki kiállításának!

Ki áll Selye János mellett a SOM kiállításán a tárlat hangulatát meghatározó fotón? Tudós? Diák? Mi lehet vele most? Egyáltalán milyen egy valódi tudós? Hogyan építhetünk fel egy világszinten is jegyzett tudományos karriert? – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum „Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói”című kiállításához kapcsolódva dr. Bertók Lóránd és dr. Somogyi Árpád után Szabó Sándor kaliforniai professzort kérte fel, hogy a munkássága során szerzett tapasztalatokat ossza meg a pályaválasztás előtt vagy pályájuk elején álló fiatalokkal. A beszélgetés időpontja: 2016. március 10. 17 óra

A tudósokról alkotott képünket épp úgy sztereotípiák, közhelyek, filmek formálják, mint a legtöbb szakmáról alkotott véleményünket. Pedig a tehetség sokszínű, épp úgy, ahogy a tudós is. Erről kívánjuk meggyőzni azokat a gimnazistákat, egyetemistákat, akik eljönnek egy vérbeli, nemzetközileg is rangos kutató, Szabó Sándor előadására, aki Kaliforniából utazott ide.

_DSC4716Szabó Sándor prof. dr. a délvidéki Adán született 1944-ben. Az orvosi egyetem elvégzése után a montreali egyetemen (montreal Univ.) szerezett PhD fokozatot 1973-ban, Selye János mellett. Majd a Harvardon képezte magát tovább, melynek Orvostudományi Karán 1994-ig patológusként, közegészségügy tanárként dolgozott. 1994-ben a patológia és a farmakológia professzorának nevezték ki a Californiai Egyetem Orvostudományi Karán, Irvine-ben, amelynek vezetőjévé is választották 2000-ben. Közben 1994 és 2014 között a patológia, a laboratóriumi és diagnosztikai osztály vezetője a Long Beach-i Egészségügyi Centrumban. 2002-2012 között dékán helyettes a Sch of Med, Univ of Californián (Irvine, CA, USA), 2014-től a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora, 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Tudd meg, hogyan sikerült Szabó Sándornak a Harvardon sikeres professzori karriert befutni, milyen tapasztalatai voltak mesteréről, Selye Jánosról, hogyan profitált ebből! Kérdezd meg, kik és hogyan segítették pályáját, milyen akadályokat kellett leküzdenie, melyek voltak a legnagyobb sikerei!

Kapcsolódó kiállítás: „Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói” – http://semmelweismuseum.hu/az-izgalom-biologiaja-selye-janos-es-a-stresszelmelet-dimenzioi/

Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 1013 Budapest, Apród utca 1-3.

Időpont: 2016. március 10. 17 óra

A sorozat első részéről itt olvashatunk: http://semmelweismuseum.hu/hogyan-legyek-tudos-beszelgetes-bertok-lorand-professzorral/

HOGYAN LEGYEK TUDÓS? – BESZÉLGETÉS SOMOGYI ÁRPÁD BERLINI PROFESSZORRAL

somogyi-arpad

Milyen egy valódi tudós? Hogyan építhetünk fel egy világszinten is jegyzett tudományos karriert? – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum „Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói”című kiállításához kapcsolódva dr. Bertók Lóránd után Selye másik tanítványát, Somogyi Árpád berlini professzort kérte fel, hogy a munkássága során szerzett tapasztalatokat ossza meg a pályaválasztás előtt vagy pályájuk elején álló fiatalokkal. A beszélgetés időpontja: 2016. január 12. 16 óra 30. A tudósokról alkotott képünket épp úgy sztereotípiák, közhelyek, filmek formálják, mint a legtöbb szakmáról alkotott véleményünket. Pedig a tehetség sokszínű, épp úgy, ahogy a tudós is. Erről kívánjuk meggyőzni azokat a gimnazistákat, egyetemistákat, akik eljönnek egy vérbeli, nemzetközileg is rangos kutató, Somogyi Árpád előadására. Prof. Dr. Dr. h.c. Somogyi Árpád 1937-ben született Környén. Jelenleg a berlini Gesellschaft für Natur- und Heilkunde tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Szakterülete a farmakológia-toxikológia és a rákkutatás. Részt vesz a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem, az International Life Sciences Institute Europe, a Kaposvári Egyetem, a Toxicology Forum, a Real Academia Nacional de Ciencias Veterinarias munkájában. Munkásságáért, tudományos eredményeiért Bundesverdienstkreuz I. rendjével, a Distinquished Scientist Awarddal (Japanese Society for the Promotion of Science), a Hantken Miksa-emlékéremmel, a Honorary Diplomával (American Veterinary Epidemiology Society, San Francisco, USA), a Magyary-Kossa-emlékéremmel jutalmazták. Tudd meg, hogyan sikerült Selye János intézetébe kijutnia a szocialista Magyarországról, milyen tapasztalatai voltak a világhírű kutatóról, hogyan profitált ebből! Kérdezd meg, kik és hogyan segítették pályáját, milyen akadályokat kellett leküzdenie, melyek voltak a legnagyobb sikerei!

Kapcsolódó kiállítás: „Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói” – http://semmelweismuseum.hu/az-izgalom-biologiaja-selye-janos-es-a-stresszelmelet-dimenzioi/

Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 1013 Budapest, Apród utca 1-3.

Időpont: 2016. január 12., kedd 16.30 – 18.00

HOGYAN LEGYEK TUDÓS? – BESZÉLGETÉS BERTÓK LÓRÁND PROFESSZORRAL

selye-labor

 

Milyen egy valódi tudós? Hogyan építhetünk fel egy világszinten is jegyzett tudományos karriert? – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum „Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói”című kiállításához kapcsolódva elsőként dr. Bertók Lóránd kutatóprofesszort kérte fel, hogy a munkássága során szerzett tapasztalatokat ossza meg a pályaválasztás előtt vagy pályájuk elején álló fiatalokkal. A beszélgetés időpontja: 2015. december 1. 16 óra 30.

A tudósokról alkotott képünket épp úgy sztereotípiák, közhelyek, filmek formálják, mint a legtöbb szakmáról alkotott véleményünket. Őrült professzor, autisztikus kutató, a laborok zsarnoka, szemüveges csodabogár – nem csoda, hogy a filmekben szereplő karakterek inkább riasztják, mint vonzzák a pályaválasztás előtt álló fiatalokat! Pedig a tehetség sokszínű, épp úgy, ahogy a tudós is. Erről kívánjuk meggyőzni azokat a gimnazistákat, egyetemistákat, akik eljönnek egy vérbeli kutató, Bertók Lóránd előadására.

Minden felfedezés annyit ér, amennyivel az emberek javát szolgálja, véli Bertók Lóránd professzor. A nevéhez fűződő Tolerin nevű szer alkalmazása, a természetes védekezőképességet megerősítő hatása remélhetőleg ezt teszi majd. A kétszeres akadémiai díjas, Széchenyi-díjas professzor életében együtt van az elmélyült tudományos munka, a nemzetközi színtér, anyanyelvünk ápolása és a hazai távlovaglási sport megalapítása, a már nem éppen fiatal korban megszerzett országos bajnoki cím is. Meghívásunk apropója, hogy a tudós Selye János montreali laboratóriumában is dolgozhatott.

Tudd meg, hogy sikerült ilyen ragos helyre kijutnia, milyen tapasztalatai voltak a világhírű kutatóról, hogyan profitált ebből! Kérdezd meg, kik és hogyan segítették pályáját, milyen akadályokat kellett leküzdenie, melyek voltak a legnagyobb sikerei!

Bertók Lóránd kutatóprofesszor 1934-ben született Debrecenben. Az állatorvos-tudomány kandidátusa, az orvostudományok akadémiai doktora, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1967 óta az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet főtanácsadója. Több nemzetközi és hazai szakmai tudományos társaság alapítója, illetve tagja. Kutatási területe: a sugárbiológia, ezen belül a természetes ellenálló képességgel összefüggő kórtani, sugárbiológiai és immunológiai kérdések. Évtizedek óta folytat aktív közéleti tevékenységet.

Még több információ: http://mno.hu/migr_1834/a-leallitott-futoszalag-790639

Kapcsolódó kiállítás: „Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói” – http://semmelweismuseum.hu/az-izgalom-biologiaja-selye-janos-es-a-stresszelmelet-dimenzioi/

Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 1013 Budapest, Apród utca 1-3.
Időpont: 2015. december 1. 16.30 – 18.00