Drozdik Orsolya: A medikai Vénusz

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum állandó kiállításának emblematikus darabja a “Venus Anatomica”, az életnagyságú 18. századi firenzei anatómiai viaszmodell. 2015. október 2-tól néhány hétig különleges találkozásnak lehettünk tanúi, több más alkotás mellett az állandó kiállításba érkezett a gyönyörű modell 20. századi rokona, Drozdik Orsolya „Medikai Vénusza”. A múzeum és látogatói érezhető szeretettel fogadták a kortárs művészeti alkotást, amely felhívta a figyelmet nemcsak a kiállításban őrzött műtárgyakra, hanem a nők kiszolgáltatott helyzetére, vagy arra a nem elhanyagolható tényre, hogy az európai medicina történetét bemutató állandó kiállításból szinte teljes egészében kimaradtak a nők. Erre a hiányra Drozdik alkotása mellett most egy időszakosan bemutatott bábatáska is figyelmeztet, hiszen a 20. század közepéig az asszonyok nagy része otthonában szülte meg gyermekét, a vajúdást és a szülést egy bába és a rokon asszonyok segítették.

A Medikai Vénusz (1993)

Drozdik Orshi Orsolya a Kaland a Technikai Disztópiumban című sorozatához kapcsolódva két évtizeden át fotózott anatómiai női viaszmodelleket a világ számos orvos- és természettudományi múzeumában. A Medikai Vénusz című installációban szereplő modellre az 1970-es évek elején figyelt fel a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, majd 1976-ban fényképezte le a kétszáz éves anatómiai segédeszközt. A képet az alkotó először fotóként használta, majd egy beállításhoz, hogy megmintázza önmagát. Az életnagyságú szobor így Drozdik Orshi Orsolya szimbolikus önképe, egyszersmind a medikai tekintetnek kiszolgáltatott női test reprezentációja is.

A Medikai Vénusz, az Én Manufakturálása című installáció-sorozat központi darabja. Párját, Az Én manufakturálása: A testi Én címűt 2001-ben a Ludwig Múzeumban láthatta a hazai közönség. A mű a Ludwig Múzeum tulajdonát képezi. Ugyanakkora a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban most kiállított szobor Az én manufaktúrálása, Medikai erotika című installáció része, amely 2011-ben a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban, 2013-ban a Kiscelli Múzeumban volt látható. A műalkotás a Kiscelli Múzeum gyűjteményének becses darabja.