A Nephthys Projekt

Múmiák hazai közgyűjteményekben – A Nephthys Projekt eredményei és a további kutatások jövője

A projekt eredetileg egy doktori disszertáció keretei között indult el 2016-ban, ami a sikeres együttműködéseknek hála 2018-tól már Nephthys Projektként folytatódott számos magyar és külföldi intézmény közreműködésével.

A szakmai vállalkozás célja a Magyar Természettudományi Múzeumban, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban és az ELTE Török Aurél Gyűjteményében fellelhető, ókori egyiptomi, mumifikált emberi maradványok multidiszciplináris kutatása.

A kutatási módszerek között klasszikus antropológiai vizsgálatok, szerves és szervetlen kémiai elemzések, orvosi képalkotó eljárások egyaránt szerepelnek. A projektben résztvevő kutatók kiemelt fontosságúnak tekintették a non-invazív azaz roncsoslásmentes kutatási eljárások keresését és alkalmazását. Ezért amennyire csak lehetséges volt, törekedtünk a lehető legkisebb mintamennyiséget igénylő vizsgálati eljárások alkalmazására. Ennek megfelelően a mumifikált maradványokból csupán néhány gramm csont, lágyszöveti és néhány milliméter textil szövet(bandázs) mintavétel történt.

A projekt első fázisában a biológiai antropológia módszereivel megállapítottuk a halottak nemét, életkorát, majd ezt követően paleopatológiai elváltozásokat kerestünk. Ez azt jelentette, hogy igyekeztünk azonosítani a csontokon található kóros elváltozásokat különös figyelmet fordítva a testet ért traumákra és az esetleges fertőző betegségek nyomaira.

A szénizótópos kormeghatározások alapján a múmiák kora nem egységes. A jelenlegi eredmények szerint a múmiák többsége a Ptolemaiosz–korszakban készült egy kivétellel, amelyik viszont az Újbirodalom korából való. A kutatott maradványok tehát több mint kétezer-ötszáz, ill. háromezer évesek. Sikerült néhány különleges esetet is azonosítani, amikor az derült ki, hogy a leletek kora középkoriak, azaz nagy valószínűséggel nem eredetiek.

A CT-vel, azaz komputertomográfiával elvégzett vizsgálatok segítségével a mumifikáló anyaggal és a bandázstextillel fedett csontok patológiailag is vizsgálhatóvá váltak. A módszer előnye hogy a csontmaradványok több irányból és szeletekben elemezhetők. Sőt 3D képi modell is készíthető a csontozatról és múmiákról is. A mumifikáláskor alkalmazott anyagok szervesanyag analízisét is sikeresen elvégeztük, az adatok kiértékelése után a felhasznált anyagok, ill. a temetés körülményeit fogjuk pontosítani.

A jövőt illetően a testeket borító bandázsszöveteken felfedezett pollen maradványok segítségével lehetőségünk nyílik a temetkezés pontos időpontját (évszak) és a múmiák valószínű földrajzi lelőhelyét is beazonosítani.