Eleven tanulság. A kórbonctantól a patológiáig

A kiállítás nyitva tart:

2009. március 10. – 2009. október 31

A patológia az orvostudománynak egy fiatal és rendkívül dinamikusan fejlődő ága. Olyan tudomány, amely összeköti az elméletet a gyakorlattal, és egyre inkább közvetlenül befolyásolja az orvosi gyakorlatot is.

Talán éppen azért, mert mindig a háttérben működött, a köztudatban rengeteg tévhit kapcsolódik hozzá, gyakran csak a kórtan alapját képező kórbonctannal, az anatómia pathologicával kapcsolják össze. A kórbonctan a boncolások során, a különböző szervekben szabad szemmel is látható, betegségek következtében jelentkező alaki változásokat figyeli meg. De a betegségek hatására a különböző szervek szöveteiben, sejtjeiben olyan elváltozások is megjelennek, melyeket szabad szemmel nem láthatunk; ezeket a mikroszkopikus változásokat a kórtan másik ága, a histologia pathologica vizsgálja.

A mikroszkóp felfedezése, majd elterjedése új dimenziókat nyitott meg a kóros folyamatok vizsgálatában. Bichat (1771-1802), valamint Virchow (1821-1902) munkássága szolgáltatta a histologia pathologica különböző ágainak meggyökeresedését a tudományos kutatásban.
A kórtanban az 1930-as években történtek máig ható változások. A technikai fejlődés nyitott meg új utakat a patológia számára és ez magával hozta módszereinek bővülését is. Az elektronmikroszkópot 1931-ben fejlesztette ki a német Ernst Ruska (1906-1988). Az elektronmikroszkóp lehetővé tette, hogy a patológiai kutatások tárgya is bővüljön; a tetemek, holt sejtek és szövetek vizsgálata mellett, a kutatás az élő sejtek felé fordulhatott; ma már a patológusok munkája közvetlenül és sikeresen befolyásolja a diagnosztikai és prognosztikai eredményeket.

A kiállítás egyik célja, hogy a patológia történetének hiteles, a tévhiteket eloszlató képét tárja a látogatók elé és hogy ráirányítsa a figyelmet azokra az életutakra, oyan egyéniségekre, mint amilyen Arányi Lajos (1812-1887), a patológia hazai megteremtője is volt, aki olyan elkötelezett művelője volt szakmájának, hogy munkásságának kezdetén a maga pénzén bérelt bonctermet és laboratóriumot.

Célunk az is, hogy a kórtan mai jelentőségét is kidomborítsuk és reflektáljunk – hacsak szűk keretek között is – fejlődésének új irányaira.

Múzeumpedagógiai célkitűzésünk, hogy a fiatalok számára még nyilvánvalóbbá váljon: a
betegségek változásokat, sokszor visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el szervezetünkben. Ezért a játékos információbővítési lehetőségek mellett nagy teret szentelünk a szenvedélybetegségek patológiájának; közülük is a dohányzás patológiáját kidomborítva.

A kiállítás várja mindazokat a látogatókat, akik még nem ismerték a patológiát és azokat is akik már hallottak róla, de szeretnének még többet megtudni arról, hogyan néz ki egy boncterem, miként balzsamozták a tetemeket, miként preparálták a szerveket. Hogyan irányult a patológusok figyelme a mikrovilág felé és milyen a patológia virtuális világa.

Kurátor: Dr. Szabó Katalin