Vénusz öt nappal tovább marad!

2in1

 

 

Látogatóink kérésére 2015. november 15-ig meghosszabbítottuk Drozdik Orsolya: A medikai Vénusz a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban című kiállítását.

 

 

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum állandó kiállításának emblematikus darabja a “Venus Anatomica”, az életnagyságú 18. századi firenzei anatómiai viaszmodell. 2015. október 2-tól néhány hétig különleges találkozásnak lehettünk tanúi, több más alkotás mellett az állandó kiállításba érkezett a gyönyörű modell 20. századi rokona, Drozdik Orsolya „Medikai Vénusza”. A múzeum és látogatói érezhető szeretettel fogadták a kortárs művészeti alkotást, amely felhívta a figyelmet nemcsak a kiállításban őrzött műtárgyakra, hanem a nők kiszolgáltatott helyzetére, vagy arra a nem elhanyagolható tényre, hogy az európai medicina történetét bemutató állandó kiállításból szinte teljes egészében kimaradtak a nők. Erre a hiányra Drozdik alkotása mellett most egy időszakosan bemutatott bábatáska is figyelmeztet, hiszen a 20. század közepéig az asszonyok nagy része otthonában szülte meg gyermekét, a vajúdást és a szülést egy bába és a rokon asszonyok segítették.

 

A Medikai Vénusz (1993)

Drozdik Orshi Orsolya a Kaland a Technikai Disztópiumban című sorozatához kapcsolódva két évtizeden át fotózott anatómiai női viaszmodelleket a világ számos orvos- és természettudományi múzeumában. A Medikai Vénusz című installációban szereplő modellre az 1970-es évek elején figyelt fel a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, majd 1976-ban fényképezte le a kétszáz éves anatómiai segédeszközt. A képet az alkotó először fotóként használta, majd egy beállításhoz, hogy megmintázza önmagát. Az életnagyságú szobor így Drozdik Orshi Orsolya szimbolikus önképe, egyszersmind a medikai tekintetnek kiszolgáltatott női test reprezentációja is.

A Medikai Vénusz, az Én Manufakturálása című installáció-sorozat központi darabja. Párját, Az Én manufakturálása: A testi Én címűt 2001-ben a Ludwig Múzeumban láthatta a hazai közönség. A mű a Ludwig Múzeum tulajdonát képezi. Ugyanakkora a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban most kiállított szobor Az én manufaktúrálása, Medikai erotika című installáció része, amely 2011-ben a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban, 2013-ban a Kiscelli Múzeumban volt látható. A műalkotás a Kiscelli Múzeum gyűjteményének becses darabja.

Megemlékezés Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulója alkalmából

handwashing

A Nemzeti Örökség Intézete és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tisztelettel meghívja Önt Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre.

A megemlékezőket üdvözli Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora.

Köszöntőt mond Dr. Réthelyi Miklós, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja.

Emlékbeszédet tart Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója.

Időpont: 2015. augusztus 13. (csütörtök) 10.00 óra

Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár (1013 Budapest, Apród u. 1-3.)

Facebookesemény: https://www.facebook.com/events/704582002979054/

Semmelweis Ignácról: http://semmelweismuseum.hu/semmelweisrol/

Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói

Selye JánosÉletünk része a stressz. Nemcsak mai, mindennapi és negatív értelemben, hanem pozitív, az élet kihívásaira válaszoló értelemben is. Selye János (1907-1982) 1936-ban, a Nature-ban megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet akkor még nem nevezett stressznek. Ez a jelenség tulajdonképpen a szervezet nem fajlagos reakcióegyüttesének leírása volt, amellyel az élő organizmus mindenfajta, egyensúlyát megzavaró külső körülményre reagálni szokott. Selye csak hosszú vívódás után nevezte el a jelenséget stressznek (az angol szó eredeti jelentése feszültség, idegfeszültség). A legtöbb ember számára ma a mindennapi életben a stressz idegfeszültséget jelöl, és nem is gondol bele, hogy a biológiai stresszreakció a különböző stresszalapú betegségek előidézése mellett tulajdonképpen az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja.

Selye-4Természetesen a stresszelmélet, mint annyi más tudományos felfedezés, nem előzmények nélkül való. Az orvosokat kezdetektől fogva érdekelte a betegség, illetve az egészség összefüggéseinek, meghatározásának, fennállásának és fenntartásának kérdése. Maga Hippokrátész is foglalkozott a pátosz és a pónosz kérdésével, és arra a megállapításra jutott, hogy a betegség nemcsak szenvedést (pátosz) jelent, hanem erőkifejtést (pónosz) is annak érdekében, hogy a test visszaállítsa épségét. A történelem folyamán többen is foglalkoztak az egészség, illetve a betegség jelenségével, John Hunter (1728–1793) ezt úgy fogalmazta meg, hogy a sérülés maga igyekszik meggyógyítani önmagát.Claude Bernard (1813–1878), a kutatómedicina egyik úttörője abban látta az élőlények egyik fontos tulajdonságát, hogy külső behatások ellenére is fenn tudják tartani belső miliőjük állandóságát.Walter Bradford Cannon (1871–1945) bevezette a homeosztázis kifejezést, mely az élőlények egyensúly fenntartó képességét jelöli.

Selye-3Kutatásai megérlelték Selye Jánosban a gondolatot, hogy a szervezet ugyanazzal a tünetegyüttessel válaszol a külső környezet minden kihívására. Ezt a jelenséget generális adaptációs szindrómának nevezte el, és megfogalmazta, hogy a GAS tulajdonképpen térben és időben megvalósuló folyamat. Térben a mellékvese, a timikolimfatikus rendszer és a bélrendszer háromszögében zajlik a folyamat. Időben a szindróma három fázison esik át: alarmreakció, rezisztencia, kimerülés állapota. Ennek a folyamatnak a pontos meghatározására azért volt szükség, mert benne rögzítődnek a stressz törvényszerűségei, és ez tulajdonképpen alapot is adott a tudományos vizsgálat számára.

Selye nagy apparátussal végezte kutatásait, iskolateremtő, tudományszervező nagysága abban is kiteljesedett, hogy a világ minden tájáról érkeztek hozzá kutatók, és a világ minden táján létesültek stresszkutatásra szakosodott kutatóintézetek. Emberként, kutatóként, iskolateremtőként, előadóként is mély benyomást tett a tudományos világra. Kutatásainak jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a mai napig folynak kutatások, melyek a stressz jelenségével foglalkoznak.

kiállítás-2A kiállítás arra törekszik, hogy a stressz jelenségét tudományos, ugyanakkor a laikus látogatók számára is érthető szempontból járja körül. Kitér a stressz meghatározásának előzményeire, Selye János kutatásaira és felfedezésére, érzékletesen bemutatja azokat a szerveket, hormonokat, amelyek részt vesznek a stressz térbeli és időbeli manifesztálódásában. Azaz, ebben a kiállításban vizuálisan is érzékelhetővé, megfoghatóvá tesszük a stresszt. Törekszünk arra is, hogy Selye János különleges személyisége, tudományos és filozófikus szemléletmódja, iskolateremtő nagysága is kibontakozzon a látogatók előtt. Mindennek alapjául Selye János részben tudománynépszerűsítő, részben pedig tudományos műveit használjuk fel. Így a kiállítás szervezőerejét, narratíváját Selye gondolatai adják.

Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá – fogalmazta meg a stressz legnagyobb kutatója, Selye János. A kiállítás célja az, hogy ezt a gondolatot tudatosítsuk látogatóinkban. Szeretnénk megmutatni a stresszt mindenféle manapság rárakódott sallang, misztikum nélkül. Szeretnénk megmutatni a stresszt mint biológiai jelenséget, mint az élet velejáróját, de ugyanakkor betegségek előidézőjét is. Szeretnénk megmutatni – és ez tulajdonképpen a kiállítás egyik legfontosabb, látogatóknak szóló üzenete –, hogy a stressz megérthető, kézben tartható jelenség is lehet.

A kiállítás vezérfonalát Selye János tudományról, kutatásról, munkáról, stresszről, életről megfogalmazott gondolatai adják. Ennek megfelelően épül fel a tárlat is, és így két alappilléren nyugszik. Egyik részét a stresszelmélet megalkotása, a Selye-iskola, a kutatások, a magyar vonatkozások, röviden a Selye-jelenség adják. A kiállítás másik pillére maga a stressz, melynek térbeli és időbeli dimenzióit vizuálisan fogalmazzuk meg.

A kiállítás kurátora: Dr. Szabó Katalin

Látványterv: Heon Lab, Bartha Tamás és György Á. Hunor  heon

_DSC4607    _DSC4698

_DSC4598    _DSC4739

Fotók: Blahák Eszter és Tóth Barnabás