A Szülészet születése című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódva

Tauffer Vilmos, az operatív nőgyógyászat megteremtője Magyarországon

Tauffer Vilmos 1851-ben született Kolozsváron. A jómódú családból származó orvos tanulmányait szülővárosában kezdte meg, majd a pesti egyetem orvosi fakultásán folytatta. Diplomáját is itt szerezte 1874-ben. A tehetséges és szorgalmas fiatal orvos az egyetem szülészeti klinikáján kezdte meg munkáját, majd innen indult több éves külföldi tanulmányútra. Az ekkor tanultak Tauffer szakmai munkásságát döntően befolyásolták. Ezekben az években sorra jelentek meg írásai, amelyekben egy- egy nehezebb, vagy újszerű műtéti módon megoldott esetet ismertetett, emellett rendszeresen közölt tanulmányokat külföldi nőgyógyászati eljárásokról, összehasonlítva a különböző gyakorlatokat és eljárásokat.

1878-ban tért vissza Magyarországra, ahol folytatta az egyetemi klinikán vállalt tanársegédi feladatok ellátását.  1881-ben  az újonnan létrehozott II. számú szülészeti klinika vezetésére kérték fel. Tauffer nagy lendülettel látott neki a klinika kiépítésének. Az állam által bérelt épületben szülő és betegszobákat, előadóhelyiségeket alakítottak ki. Műtő nem volt, így a műtéteket az orvosok a betegágyakon végezték, vagy ahol éppen hely volt. Módosabb betegek operációjához inkább azok saját lakását választották, ahol megbízhatóbbak voltak a tisztaság körülményei. Így történt ez 1887 októberében is, amikor Tauffer a nemzet csalogányát, Blaha Lujzát műtötte meg, annak saját ebédlőasztalán. A sikeres műtét utáni első fellépésén a művésznő nyilvánosan mondott köszönetet az életét megmentő orvosnak, akit a színház közönsége állva ünnepelt.  Hálából Blaha Lujza minden év október 5-én köszönő levelet írt orvosának, s a 25 éves jubileumra babérkoszorújának leveleit is elküldte. A fotón látható három levélkéből álló ezüstből készült ág, amelyben csiszolt üvegbe foglalta Blaha Lujza a kézzel írott üzenetét:

A szerény körülmények ellenére a II. számú szülészeti klinikán az orvostanhallgatók és a bábák a legmodernebb szülészeti és nőgyógyászati ismereteket sajátíthatták el és szerezhettek gyakorlatot. Tauffer honosította meg az országban több nőgyógyászati betegség műtéti eljárással való kezelését, s ezeket a fogásokat megtanította hallgatóinak is. Közben folyamatosan szervezte a klinika új, modern épületének kivitelezését. Az új klinika a kor követelményeinek megfelelően épült fel, helyet kaptak benne a betegszobák mellett külön műtéti helyiségek, elkülönítették a szülészetet és a nőgyógyászatot.  Az orvostanhallgatók és a fiatal gyakorló orvosok számára lakrészeket is alakítottak ki, nagy közös ebédlővel.

A klinikán folyó tudományos munka Tauffer vezetésével és nemzetközi tapasztalatainak és ismeretségeinek felhasználásával hamarosan európai hírűvé nőtte ki magát. Az eredményeket rendszeresen ismertették az Orvosi Hetilap Nőgyógyászati mellékletében, és hamarosan létrehozták a Nőgyógyászati Szakosztályt, melynek Tauffer először titkára, majd 1902 után elnöke lett.

Az első világháború nehézségei a klinikát sem kímélték. A munka egyre nehezebbé vált, a betegek ellátása akadozott. Tauffer tevékenyen részt vett az ekkor létrehozott Stefánia Szövetség munkájában, amely az anya- és csecsemővédelmet tűzte ki céljául. Maga a védőnő elnevezés is tőle származik. Ő válogatta össze az első védőnői gárdát és oktatásukban is szerepet vállalt.

Tauffer Vilmos fáradhatatlan munkásságának eredménye az egységes szülészeti adatszolgáltatás mikéntjének kidolgozása. Neki köszönhető a világviszonylatban is páratlanul szervezett Szülészeti Rendtartás (statisztikai adatgyűjtés a szülések számáról, lefolyásáról, az újszülöttek egészségi állapotáról) bevezetése, amire nem sokkal halála előtt, 1931-ben kerülhetett sor.

A klinika megszervezése és számos betegének ellátása mellett magánéletére is jutott ideje. Felesége Török Anna, Török József gyógyszerésznek, a Pesten harmadikként alapított, Szentlélek patika tulajdonosának lánya volt. Házasságukból két lányuk született.

Tauffer Vilmos elévülhetetlen érdeme, hogy a kor viszonyai között létrehozott egy olyan tudományos központot, ami évtizedekre kijelölte a magyar szülészet, anya- és csecsemővédelem fejlődésének útját, orvosok, bábák és védőnők százait bocsájtva útra, hogy a lehető legkorszerűbb ellátást nyújtsák a nőknek, anyáknak.

 Scheffer Krisztina főmuzeológus