A hónap műtárgya

Alexander Béla (1857, Késmárk – 1916, Budapest) orvosi tanulmányait Budapesten végezete. Orvosdoktorrá avatása után három évig tanársegéd volt a pesti egyetem anatómiai, majd kórbonctani intézetében. Édesapja kérésére feladta az ígéretesnek mutatkozó tudományos karrierét és 1882-ben hazaköltözött Késmárkra, ahol magánorvos és városi tanácsos volt.

Wilhelm Conrad Röntgen (1845 – 1923) 1896-os felfedezése és bejelentése után, már ebben az évben maga is kísérletezésbe kezd a röntgensugarakkal. A Szepességi Orvos- és Gyógyszerész Egyesület által felállított röntgenlaboratóriumban elsők között alkalmazta az X-sugarakat terápiás, valamint diagnosztikai célokra.

Ő dolgozta ki a térhatású, úgynevezett relief röntgentechnikát, melyet világszerte számon tartanak és nevéhez kötnek. A századfordulóra már szinte teljesen letettek a plasztikus ábrázolási lehetőségről, amikor 1906-ban, Alexander a Deutsche Röntgengesellschaftban bemutatta eljárását, amely a megvilágítás különböző technikáin alapult. Valamiért azonban a korabeli hazai körökben nem fogadták el. Röntgenvizsgálatokat végzett a csontfejlődés, a mozgásmegfigyelés területén, melyek szintén nagy szakmai elismerést jelentettek számára.

Eredményei olyan jelentősek voltak, hogy a német Röntgen Gessellschaft is felfigyelt a késmárki orvosra. Ők ajánlották a budapesti orvosi kar figyelmébe a kitűnő szakembert. Az 1906-ban felavatott budapesti röntgenlaboratórium vezetésével Alexander Bélát bízták meg. Ő volt 1909-től a radiológia magántanára, majd 1910-től első előadója. 1914-ben rendkívüli tanári kinevezést kapott.

Sugárbetegség okozta halálát. Emlékét emlékérem (1964), emléktábla őrzi (1967); 1957-ben avatták mellszobrát Münchenben a világ legjelentősebb radiológusainak társaságában.